A hemiagnóziában, vagy neglect szindrómában szenvedő betegek egyik féltekéjük hibás működése miatt nem vesznek tudomást egyik testfelükről, vagy a tér egyik oldaláról. Fésülködnek, és fogat mosnak, de csak  - mondjuk - a bal oldalukon. A bal szem kifestve, a jobb szem.... (milyen jobb szem?!) Bár látnak, a kizárt térfélről érkező ingert nem veszik figyelmbe, nem válaszolnak az innen érkező kérdésre.

Egy filmben a kép és a történet/dialógus a test két oldala. Ma azon gondolkoztam, hogy a hosszú szövegekben megírt részeket, dialógusokat, hogyan tudnám egypár képben tömören elmondani, és a szöveggel árnyalni, vagy éppen - pl. irónia esetén - a  történet fontos pontjain a látható kép és az elhangzó szöveg ellentétét kiemelni.

Képeket tervezek a megírt szövegek helyett/mellett. Vagyis húzok, rövidítek, és megpróbálom az eddig megírt részeket egyszerre több modalitásban is megjeleníteni. (Kár, hogy szagos film nincs.) Képre fel!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.