Lukács Gyögy (marxista filozófus, esztéta, 1885-1971) 1917-ben egy heidelbergi bank széfjébe zárta nagydoktori anyagához addig elkészült írásait, és soha többet feléjük sem nézett. Amikor lejárt a bérlet ideje - halála előtt nem sokkal - egy bankhivatalnoknak hála megkapta az anyagokat, azt mondta, hogy ez már a múlt amivel ő már nem akar foglalkozni. Az ebben a bőröndben előkerült dokumentumokból adták ki később a "Heidelbergi esztétika" c. művét.

Lukács lezárta életének egy fontos szakaszát, és elköltözött Heidelbergből. Élete új irányt vett. Ha a filmemnek ő lenne a főszereplője, akkor ennek a döntésnek és változásnak kellene bemutatnom a hátterét. Nagy kérdés, hogy az én főszereplőm változzon-e, vagy pedig az legyen a csúcspont, amikor felismeri eddigi életének mozgatórugóit, és eldönti, hogy szakít ezzel. Mondjuk úgy, hogy...

Int. heidelbergi bank, délután

Rupert Clum egy tépett, teletömött bőröndöt vonszol maga után. A bőröndön szíjak feszülnek, hogy egybentartsák kipukkadni készülő tartalmát. Rupert Clum megáll egy bankhivatalnok asztala előtt. Tárgyalnak.

 

Bankhivatalnok

... akkor, mennyi időre helyezi el nálunk a csomagot?

Rupert Clum

 270 márka mire elég?

Bankhivatalnok

50 év letét...

Rupert Clum

(közbevág)

Az remek is lesz...

A bankhivatalnok, és Rupert Clum a bőrönddel eltűnnek a bank széfe felé...

VÉGE

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.