Gödel első nemteljességi tétele

"Minden ellentmondásmentes, a természetes számok elméletét tartalmazó, formális-axiomatikus elméletben megfogalmazható olyan mondat, mely se nem bizonyítható, se nem cáfolható."

forrás:hu.wikipedia.org/wiki/G%C3%B6del_els%C5%91_nemteljess%C3%A9gi_t%C3%A9tele

Gödel tétele(i) szerint minden ellentmondásmentes rendszernek van olyan állítása, mely bár igaz, a rendszeren belül nem igazolható,  és nem cáfolható. 

Bár a tétel a matematika területén született, de átfogó hatást gyakorolt az ismeretelméletre és a tudomány szinte minden ágára. Gödel második nemteljességi tétele szerint minden "valamirevaló" elméletnél, az elmélet keretei között maradva, bizonyíthatatlan, hogy maga az elmélet ellentmondásmentes. Vagyis semelyik rendszer sem tartalmaz minden információt önmagáról.

A forgatókönyv, a film koherens rendszer. Gödel tétele alapján azonban csak ezen a rendszeren belül maradva nem ítélhető meg minden eleme, logikája, vagy logikátlansága. "Felülről", egy más rendszer kereteiből tekintve bírálható el csak igazán. Amikor az ember egy történetet ír, felveszi annak logikáját és "sodortatja magát" az eseményekkel. A szereplők élik a maguk életét, a történet kanyarog.

Ahhoz, hogy valóban megítélhető legyen az elkészült munka, külső szempontra, külső megítélésre van szükség.

Kritikus kell, de rögtön.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.