Eddig csak lemondóan legyintettem arra (szánalmas alak), aki ír, és közben azon nyafog, hogy "vajon jó lesz-e", "vajon tetszeni fog-e", meg "jaj-jaj..."

De most már érzem a csontomban a baltát. 

1. mankó

"Kezdő író, költőtárs - fel a fejjel!  

Fel a fejjel, akkor is, ha rosszak azok a szegény versek - fel a fejjel, nincs oka szégyenkeznie! Vallja nyíltan és bátran: költő vagyok!"

".... a szemtelen és ostoba bankárnak vágja büszkén a szemébe: én költő vagyok, ha rossz költő is - de mi vagy te?

Te semmi se vagy, mert te meg se próbáltad, hogy költő légy!" 

Karinthy Frigyes: SZERKESZTŐ ÚR, KÉREM! Pesti Napló, 1928. május 20. forrás: http://www.elib.hu/07300/07367/html/02.htm

2. mankó

Te meglátsz valamit, és az kérdezed: Miért?.
De én megálmodok sosem volt dolgokat, és az mondom: Miért ne?
George Bernard Shaw , forrás: http://filozofia.wplanet.hu/bonmot.html 
 

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.