Én akkor éreztem, hogy beléptünk a digitális univerzumba, mikor az egyetemi gépel mellett ülve a szomszédomhoz  lépő srácot a Megszólított egy  "Írj egy e-mailt!" felkiálltással rázott le.

Egy építkezésen pedig az "Írj egy e-mailt!" szállóigeként használták. Értsd: "Úgyis tudom, hogy átvágsz, írd le, mert ezzel legalább védeni tudom a seggem."

Az e-mail egyébként szuperül jó arra is, hogy a munkatársakat meg lehessen félemlíteni vele, vagy a fejére lehessen olvasni, hogy ... "Ezt írtad, miről beszélsz?!"

Ha leírok egy mélt, azt a rendszergazda látja, ha akarja; a kolléga archiválja, ha akarja; és én akár tartalomelemzésnek vetem alá, ha nagyon akarom.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.