Egyszer, egy szép nap azon vettem észre magam, hogy a jobb kezem középső ujjáról eltűnt az "íródudor", mely annyi éven át jó barátom volt.

Nem tollal írok, hanem géppel; így aztán nincs is pukli az ujjamon. Ez eddig rendben is volna, de mi van, ha a jól  bevált dudorka helyett - ami azért semmiben sem zavart - egy új ellenség jelent meg a színen: a kézfájás?

A múlt héttől eddig fájtak a kéztőcsontjaim. Ráadásul teljesen ok nélkül, ami a kezelést is megnehezítette: gyakorlatilag nyafogásból és pihentetésből állt.

Az íródudoromat akarom VISSZA!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.